„Vikinges” 5.
5. 1. Engem kéretett a fürdőjéhez. Összeszorítom a fogsoromat, ahogy a szobája felé haladok. Egy hete ment el, és reggel érkezett vissza. Azóta minden mozdulatából sütött a düh. Edzett a harcostársaival, kőkeményen, csapásai, akár egy sziklát is szétzúznának. Megállok az ajtaja előtt. Felemelem a kezemet, hogy bekopogjak, de a hátamba fájdalom hasít. Az első esténk […]