Lidérc „Az igazi férfi két dolgot akar: játékot és veszélyt. Ezért akarja az asszonyt, legveszélyesebb játékszer gyanánt.” Friedrich Nietzsche Zaklatottan keresi a helyét a házban. Lehúzza a redőnyöket, hamis biztonságba menekül. Édes kis madárkám, nem kell félned. Csak ajándékot hoztam neked… Kinyitom a hátsó ajtót, majd hangtalanul az emeletre indulok. Leengedem a karomat, óvatosan tartom […]
Lidérc „A birtoklás vágya (…) a szerelemben érhető tetten leginkább: a szerelmes ember szerelme tárgyának kizárólagos birtoklására törekszik, lelke fölött éppen olyan föltétlen hatalomra vágyik, mint a teste fölött, azt kívánja, hogy szerelmének tárgya csak őt szeresse, a leghatalmasabbként és legkívánatosabbként akar lakni és uralkodni a másik lelkében.” – Friedrich Nietzsche Hülye gyerek. Megvárom, ameddig
Szellem Berobbanok a lakásba, bezárom az ajtót. Zihálva kapom le magamról a kabátot, és feloltom a villanyt. A szívem robbanás közeli állapotban ver, a kezem reszket. Ott volt… kurvára követett valaki! Éreztem a jelenlétét, a tarkómon égnek álltak a pihék. Bármikor elkaphatott volna, hogy aztán a falnak szorítson, és egy kést nyomjon a torkomnak, és
Lidérc Az a két hatalmas, barna szem, akár az erdő, amit elárvult napfelkelte von be. Az élet viszontagságai reszkettek benne. Megmutatom neked, hogy mi rejtőzik benned, megmutatom, és a rabommá teszlek. Hallom a könyörgésedet, ahogy rimánkodsz a megváltásért. Én leszek a megváltásod. A kávézó előtt pár ember áll, a hideg levegőben megreked a szájukon kieregetett
Szellem Sikítani akarok. Sikítani, ameddig be nem rekedek, ameddig a hangom el nem hal, sikítani, hogy végre szétrepedjen körülöttem a világ. Sikítani, hátha valaki meghalja. Sikítani, hátha valakit érdekelni fog. Sikítani, hogy a valóság szilánkjaira hulljon. Ehelyett lehúzom a könyvet, majd felnézek a vevőre. Ősz haját szoros kontyba fogta a feje tetején, a nyaka köré
Victoria Zörögtek az evőeszközök, emberek duruzsoltak körülöttünk. A pincér felszolgálta az ételeinket: tésztát rendeltem, míg a férfi kacsát. A tányér egy gyönyörű festmény is lehetett volna: a rubinvörös szósz elütött a sárga, vaskos szálaktól, a rajta lévő, darabos fűszerek pedig mélyítették az összhatást. Axe inge meg-megfeszült a karján, ahogy elegáns mozdulatokkal felszeletelte a kacsahúst a
