Carolyn Pittyent az órám. Egy új kép érkezett Willtől, megnyitottam. A fekete csipke tangám lógott a mutatóujján, a háttérben egy félig lerombolt templom, mellette egy felújított épület. Egy nagy óra volt az elején, arany mutatóval. Egyenesen az égbe mutatott, bár a tetejét nem rekonstruálták, beszakadtan tátongott. „Biztosan örül, amiért megmutatod neki a világot.” Lassan létrehozhatok …
William A hotel jegyzettömbjére firkáltam, miközben lábam le-fel járt. A bennem zakatoló dallamot próbáltam elkapni, elérni és megfogni, mielőtt elfelejtem. „Jég roppan, dalol a fagy, Ködbe rejtőznek a körvonalak, Csábít a kockázat, suttog a veszély, Ez a világ nagyon sekély. Reped a jég, dobbants rajta, A víz hidege józanít majd, Elmerülsz, beszív az örvény, Tenyered …
Carolyn Ivy a telefonját nyomkodta mellettem, Candy magyarázott valamit a rokonának, Lily meg elkezdte magába dönteni a minibár tartalmát. – Jaj, Car! Mi baja van ezeknek a srácoknak? – szólított meg Lily. – Nem is értem, Zakeryval tegnap sokat beszélgettünk, végigszemeztük az utat, flörtöltünk, már majdnem meg is csókolt. Most meg! Felém se nézett! Az …
William London felé az autóban már nem tomboltam… annyira. Carolyntól zsongott az agyam, és ez nincs jól. Más lenne a történet, ha a turnénkból csak pár nap lenne hátra, akkor engedélyezném magamnak ezt az őrületet, hagynám, hogy teljesen elzsibbasszon és elvonja a figyelmem. Így viszont uralkodnom kell ezeken az érzéseken. Célom van, és az utamba …
William Várakoztam. És gyűlöltem várni. A világ egyik legidegesítőbb dolga a várakozás. Ráadásul órák óta várakozok. Tétlenkedtem. Le-fel mászkáltam az arénában. Ettem-ittam, majd folytattam a mászkálást. Idegen tőlem a tétlenkedés. Mindig van mit csinálnom, ha más nem, Anastasia rám zúdítja az összes elmaradt dolgom, az összes eddig fel nem tett kérdését. Már pedig ő soha …
William Egy újabb város, egy újabb koncert. Újabb aréna. Több ezer üres szék, üres placc, egy színpad velünk. Pár óra múlva tele lesz emberekkel, akik azért jönnek, hogy megnézzenek minket. A legjobbat akarom nyújtani, ha már eljönnek, megérdemelnek egy tökéletes előadást. Elengedtem a felmelegedett mikrofont. – Jók leszünk? – fordultam a többiekhez. A bátyám hátradőlt …
Carolyn A kiállításra a csajok enyhén benyomva érkeztek, ahogy az emberek nagy része. Ez egy kiállításnak hívott napközbeni buli volt. Mindenki megjelent, akinek kicsit is számított a presztízs, minden négyzetcentin ismerősök álldogáltak pohárral, belemerülve egy fontosnak titulált beszélgetésbe. A hostessek tálcával keringtek a fehér állványokra állított szobrok között, de külön bárpultnál is lehetett kérni. A …
William – A végén kiderül, hogy a gonoszkodásod csak önvédelem, mint a sünöknél. Bár te a felszínen nagyon bájos vagy, utána jönnek a tüskék. – Alaposan szemügyre vettem, kezét a kabát zsebébe süllyesztette, és úgy figyelte a jelenetet, mintha… – Te sírsz! – hecceltem. Jókedvűen átöleltem a derekát. – Neked van szíved? – Nem sírok …
Carolyn Ahogy kiértünk a kapun, William megfogta a kezem. – Nem kértem, hogy kísérj el. – Nem mondtam, hogy elkísérlek, csak megyek melletted. Az égre pillantottam, hátha valaki meghallgatja az imáimat és elhajtja mellőlem a férfit. Jól mondta, a kifárasztás elég erős tulajdonsága. Alig aludtunk pár órát, mégis csak én szenvedtem, ő ugyanolyan lendületesen sétált …
Carolyn Az ébresztő csörgése rázott fel kábult álmomból. Kinyúltam a meleg takaró alól, kinyomtam az éjjeliszekrényen fekvő telefonon a jelzést. Pontosan tudtam, hol kell hozzáérnem, minden este ugyanúgy teszem le. Halkan szuszogott valaki az ágy másik felén. Mi a…? – ültem fel hirtelen. Szőke haj, izmos mellkas. William. Itt aludt, mellettem… zúgott a fejem a …
